2020. március 1-től az állatvédelmi törvényben foglalt előírások megtartásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a megyei kormányhivatal látja el.
Mit jelent ez? Az állatvédelmi hatósági feladatkör a a jegyzőktől kormányhivatalokhoz kerül át.
A szubszidiaritás alapelvének megfelelően, minden problémát azon a szinten kell kezelni, ahol a legcélszerűbben és a legkisebb ráfordítással oldható meg, figyelembe véve azt is, hogy a döntéshozatal a lehető legközelebb kerüljön azokhoz, akiket az adott problémakör a leginkább érint.
Az állatvédelmi feladatkörök jegyzői ellátása a fenti elvnek tökéletesen megfelelt: a jegyzői hatóság az a legközelebbi szerv, amely a bejelentéseket az - ügytehertől függően - azonnal és helyben ki tudta vizsgálni.
A 2020. március 1-től hatályba lépő szabályozás a szubszidiaritás elvét a központosításra cseréli.
A gyakorlatra lefordítva, tegyük fel, hogy pl. Dunavarsány városában állatvédelmi probléma merül fel az egyik ingatlanon. A bejelentő megteszi a bejelentést
- a jegyzőhöz, mert így szokta meg, vagy ;
- a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, mert olvasta ezt a tájékoztatót, és már tudja, hova kell fordulnia.
Amennyiben a jegyzőhöz teszi a bejelentést, napok kérdése, mire a bejelentés egyáltalán eljut az intézkedésre jogosult szervhez az adminisztratív teendők (kérelem iktatása, végzés megírása, végzés iktatása, végzés kiküldése).
Amennyiben a bejelentő a Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordul, a Pest Megyei Kormányhivatal a feladatra kijelölt osztálya 1135 Budapest, Lehel u. 43-47. címen fogadja azt.
Jól látható, hogy a bejelentés helye és az eljáró ügyintéző között több, mint 30 Km a távolság, és ez csak a földrajzi távolság, az időbeli korlátokról, a minden délelőtt szokásos dugóról, az egy-egy baleset miatt esetenként megnehezülő közlekedésről még nem is volt szó. Átlag másfél órát utazik az ügyintéző, hogy kivizsgálja a bejelentést, és természetesen ugyanennyit utazik vissza, hogy megírja a határozatot.
Mivel azonban megyei hivatalról van szó, nem kizárólag egyetlen település bejelentése érkezik be, hanem a megye összes településének összes bejelentése a Kormányhivatal kijelölt osztályára fut be.
Számokban mérve: az összes állatvédelmi bejelentést a mintegy 1700 jegyző helyett 19 megyei kormányhivatal kijelölt osztálya vizsgálja ki.
Óriási ügyteher lesz ez a meglévő feladatkörök mellett.
Hogyan lesz ésszerű ezen bejelentések kivizsgálása az ügyintézés irányából? Elképzelésem szerint csak úgy, hogy nem utazik az ügyintéző egyetlen bejelentés miatt 3 órát, sokkal célszerűbb kötegelni a bejelentéseket, és egyszerre, “egy füst alatt” több ellenőrzést letudni.
Nagyjából nulla annak az esélye, hogy az ügyintéző a bejelentéseken túl hivatalból észlelje, ha valahol egy jószág bajban van.
A bejelentésre induló ügyek körében pedig, ahol eddig a jegyzői ügyintéző azonnal tudott intézkedni, ott most várhatóan jóval meg fog nőni a bejelentések kivizsgálásának ideje, és csökken a bizonyíthatóság is. A jegyző, aki a lakosokhoz legközelebbi szinten álló hatóság akkor nyer csak betekintést az állatvédelmi ügyekbe, ha nála teszik a bejelentést. Miután azonban nem rendelkezik hatáskörrel, arról semmilyen formális úton nem fog értesülni, hogy hogyan alakult egy-egy eljárás, kire kéne legalább az utcafrontról figyelni, hogy ne kövessen el újabb állatkínzást. Ez a nem túl szerencsés helyzet akkor is fenn fog állni, ha a kormányhivatalok nem mennek ki a helyszínre, hanem megkeresés (volt ún. belföldi jogsegély) keretében a jegyzőket utasítják a hatósági ellenőrzés lefolytatására. Ez esetben a hatósági ellenőrzések hatékonysága megmaradhat, ugyanakkor a megfelelő határozatok meghozatalának esélye csökken, miután a határozatot hozó kormányhivatali ügyintézőnek semmilyen személyes tapasztalata nem lesz az ellenőrzött állattartással kapcsolatban. Egy ilyen helyzetben nagy mértékben megnövekszik a helyszínen készített jegyzőkönyv s főleg a fényképek jelentősége. A “nagykönyv szerint” a jegyző, ügyintéző eddig úgy készítette a jegyzőkönyvet, fényképeket,eljárási iratokat, hogy azokat egy esetleges jogorvoslat esetén a bíróság előtt meg tudja védeni, és ezzel magát a döntését meg tudja védeni. Ahol ez eddig nem így történt, ott most úgy kell erre figyelni, hogy a határozatot hozó szervnek ez lesz az egyetlen mankója a döntés meghozatala során. Ha lesz. Mert arról még nincs hír, hogy a kormányhivatal milyen módszerrel fog gondoskodni az ellenőrzések, szemlék, idézések, egyéb eljárási cselekmények lefolytatásáról.
Állatjóléti szempontból a jogszabálymódosítás mindenképp negatív fordulat.
Természetesen, amennyiben a kormányhivatalnak sikerül annyi pénzt, paripát, fegyvert mozgósítania, hogy a jegyzői állatvédelmi ügyintézés hatékonyságát megtartsa, a fenti feltevés téves, és nem következik be minőségromlás az állatvédelmi hatósági ügyekben.
De vajon sikerül?
forrás: A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2020. március 1. napján hatályba lépő 6/A. § (1) bekezdése értelmében, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 45/A. §-ában foglaltak tekintetében továbbiakban állatvédelmi hatóságként az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal jár el. Az Ávt. 45/A. §-a alapján "az e törvényben foglaltak végrehajtását - feladat- és hatáskörében eljárva - az állatvédelmi hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, illetve a természetvédelmi hatóság ellenőrzi. "
2020. január 2.
dr. Nagy Csilla