Erről a legtöbb kutyatartó nem tud: 450 ezer forint a bírság, rengeteg gazdit érint

Minden gazdi rémálma, ha meglép a kutyája, akár csak pár órára is. Kutyatartóként lehet, már veled is megesett, hogy négylábúd úgy gondolta, kívül tágasabb! Dolga végeztével aztán, mintha mi sem történt volna, hazamegy, de addig te otthon rettegsz, kivel akadt össze, és mi van, ha lelövi közben egy vadász, vagy jön a gigabírság? Hogyan előzhetjük meg hát a bajt? Mi a legjobb megoldás a szökés ellen? Ennek járt most utána a HelloVidék.

Magyarországon közel másfél millió kutya él és több tízezerre tehető a kóbor kutyák száma – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Más becslések szerint ma Magyarországon legalább 300.000 kutya él utcákon, közterületeken. De ettől jóval magasabb szám lehet a valóság. Közülük nem egynek van/volt gazdája, csak épp lelépett otthonról. A kutyák ösztönösen kíváncsi lények, nem egy fajta közülük hihetetlen erős vadászösztönnel bír, és ha rájuk jön a csavaroghatnék, a kutya-biztosnak hitt kerítésen is simán megtalálják a legkisebb rést. Az is meglehet, hogy a kutyát megijesztette valami / valaki (például a szilveszterkor a tűzijáték), és egyszerűen futásnak ered. Egy elszökött kutya azonban nagyon sok problémát tud okozni, ráadásul nincs mentség, minden esetben a gazdát terheli a felelősség!

Gigabírságot fizethet a gazdi

Bár az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosítása már két éve, 2021. január 7-én életbe lépett, az állattartási szabályok megszegéséért kiszabható büntetések összege jelentősen megemelkedett, és napjainkban is aktuális. A kutyatartás, ahogy a gyermeknevelés, nem mindig egyszerű dolog, de jó a legelején tisztázni, minden gazda számára felelősség! Erre próbálta felhívni a figyelmet Facebook posztjában Dr. Nagy Csilla jogász is, aki közölte, mi vár azokra, akik hagyják szabadon kószálni a négylábút:

Vidéken is 450 ezer Ft az állatvédelmi bírság, ha a kutya kiszökik.

Nincs kivétel, a menhelyi kutyák befogadójára is 450 ezer Ft az állatvédelmi bírság, ha a kutya kiszökik.

Természetesen a jogalkalmazónak van lehetősége mérlegelni, és például az állatvédelmi törvény szerint “állatvédelmi bírság alkalmazása mellett vagy helyett a hiányosságok pótlására kötelezni”. Ez az eset körülményeitől függően lehet a kerítés megerősítése, kennelbe zárás, egyéb biztonsági előkészületek előírása a gazdának.

Az alkalomszerű, egyszeri szökéstől meg kell különböztetni a rendszeres “önsétáltató” kutyákat. Az a jelenség már nem az állatvédelmi törvénybe ütközik, hanem szabálysértésnek, a “kutyával való veszélyeztetésnek” minősül. Itt már lényeges és vizsgálandó, hogy a kutya miért van állandóan kint az utcán.

Miért lép le a kutyánk?

Az unalom, az elszigeteltség, a szexuális vágy mind-mind oka lehet a szökésnek. A kutyáknak sok mozgásra és még több figyelemre van szükségük, ha ezt megkapják, jó eséllyel elkerülhető a szökésük -írja a pet4you.

Sokan a gazdát hibáztatják (nem foglalkozik eleget vele, nem nevelte me stb…), mert szökős a kutyája, de azért azt is tudni kell, hogy egyes fajták hajlamosabbak a szökésre. Ilyen például a border collie, mely terelő kutyának lett kitenyésztve, és mindig keresi a lehetőséget egy kis munkára. Másik szökős fajta a szibériai husky, mely képes bármilyen ok miatt megszökni, sőt, a gazda minden, a szökést megelőző próbálkozását csak egy újabb kihívásnak tekinti.

A kölyök és növendék kutyák szintén hajlamosabbak a szökésre, ha a bennük tomboló hatalmas energiát nem tudják levezetni. Persze szinte minden kutya hajlamos követni az orrát, ha az illat kellően vonzó a számára. Ez fontos szempont lehet, ha például grillparty van a szomszédban, vagy épp trágyáznak a közeli földeken, vagy faluban élünk, és vadászidény van a közeli erdőben: ezeket egyből megérzik a kutyák.

Sok esetben a félelem, a szorongás, stressz áll a szökés hátterében. Ez gyakori viharok, tűzijáték, szilveszteri petárdázás alkalmával, vagy más esetben, amikor a hangos zaj ijeszti meg a kutyát. Ha ez a helyzet, megoldást kell találni, hogy a legközelebbi alkalmakkor felügyelet alatt legyen az eb, és az sem árt, ha van kéznél állatorvos által ajánlott gyógyszer vagy gyógynövény alapú nyugtató.

Persze, ha biztosra akar menni, ezek mellett érdemes konzultálni az állatorvossal és esetleg egy kutyakiképzővel is, ők adhatnak további hasznos tanácsokat, segítséget. Hasznos lehet példádul az ivartalanítás is, ugyanis a szexuális vágy kiváltotta szökés ellen ez a legjobb megoldás

– közölte a szilveszteri szökések kapcsán a HelloVidéknek Dr. Kórik Csilla állatorvos.

Az állatvédők ezért figyelmeztetnek arra, hogy érdemes az állatokban lévő mikrochipek adatait ellenőriztetni az állatorvosnál, hogy a gazdák személyes adatai helyesen vannak-e regisztrálva. Emellett legyen az állatokon nyakörv a gazda telefonszámát tartalmazó bilétával.

Állandóan kikötni is tilos!

Régi bevált szokás volt vidéken, hogy a szökős kutyákat egyszerűen kikötötték, azonban már ez sem olyan kézenfekvő megoldás. Főképp azért nem, mert a tartós kikötés bizony felér az állatkínzással!

A jelenlegi jogszabályi környezet ugyan lehetőséget ad arra, hogy a szökésmentes tartást az idő egy részében „láncon tartással” kivitelezzük, de ez semmiképp nem tekinthető ajánlottnak, hiszen 2016. január 1-jétől az ebek tartós kikötve tartása tilos. Alkalmankénti megkötés esetén is oda kell figyelni arra, hogy megkötve tartott állat számára is biztosítsuk a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás, valamint a folyamatos ivóvízellátás lehetőségét. A lánchossz megválasztásánál figyelembe kell venni a kutya méretét. Általánosságban elmondható, hogy egy kistestű kutyának (pl. tacskó) 4 m, egy közepes termetűnek (pl. golden retriever) 6 m és egy nagy testűnek (pl. komondor) legalább 8 m lánchosszban kell gondolkodni. Ügyeljünk arra, hogy az állat mozgásigényét legalább naponta egyszer úgy is kielégítsük, hogy a láncról levéve megfuttatjuk, sétálunk vele – írta a Nébih.

Láncon tartás esetén fontos továbbá figyelmet fordítani arra, hogy a lánc egy olyan nyakörvhöz legyen erősítve, mely nem okoz fájdalmat, sérülést az állatnak, valamint rendszeresen ellenőrizzük, hogy szükséges-e méretét állítani. Figyeljünk oda, hogy a lánc ne tudjon pl. egy fatörzsre feltekeredni, valamint a kutya elérje az ivóvizét, a házát, az árnyékos pihenőhelyét. Ha körülményeink nem teszik lehetővé a kutya szabadon tartását, akkor célszerű inkább a futóláncos időszakos megoldást alkalmazni.

Alapelvként elmondható, ha a körülményeink csak a kutya láncon tartását teszik lehetővé, akkor ne tartsunk kutyát!

Hogyan előzhetjük meg hát akkor a szökést?

Az első és legfontosabb jó tanács, azon túl, hogy neveljük meg, és töltsünk minél több időt házi kedvencünkkel, hogy mielőtt belevágunk a kutyatartásba, előtte úgy alakítsuk ki a kertünket, hogy ne legyen könnyű az elszökés! Mert lehet, hogy tökéletesen képzettnek a kutyusunk, de ne felejtsük el, hogy még a legjobban képzett ebben is tombolhatnak az ősi ösztönök. Érdemes hát alaposan megfontoni, hol és hogyan tartsuk kutyunsunkat! Ehhez pedig érdemes megfogadni a Dr. Mérő állatorvosi rendelő tanácsait:

• Talán a legegyszerűbb megoldás az, ha kutyánkat a lakásban tartjuk, sétálni, mozogni pedig pórázon visszük, és csakis elkerített, biztonságos kutyafuttatókban, kutyaiskolákban engedjük őket szabadon. Ne felejtsük, a póráz nélkül sétáltatott kutyák bármikor faképnél hagyhatnak bennünket egy számukra erős inger hatására. Ilyen lehet egy durranás, petárda, hirtelen jött zaj, másik kutya vagy állatfaj felbukkanása a kutya látóterében. A nekiiramodó ebet esélytelen utolérnünk, és máris itt a baj.
• Ha kutyánkat nem áll módunkban lakásban tartani, hanem csak a kertben, akkor a nap túlnyomó részében nincsen szemünk előtt, és nem tudjuk, hogy éppen mit csinál. Biztonságos kerítésre van tehát szükségünk, amely minden körülmény között alkalmas arra, hogy megakadályozza a szökés lehetőségét.

Nálunk egyedül ez a megoldás vált be: őrző-védő rendszer

Biztonságos, rendkívül hatékony, ámbár költséges megoldás a különböző eb-őrző rendszerek telepítése az udvarunkon – nálunk ez az egy bombabiztos megoldás vált be, ugyanis a kutyánk, ha szagot kap, nincs az a kerítés, kapu, amit szét ne döntene, át ne ugorna.

Ezek a technológiai berendezések egyfajta láthatatlan kerítésként funkcionálnak, amelynek átlépése kellemetlen érzést okoz a kutyának, így egy-két próbálkozás után fel is hagy a további szökési kísérletekkel. A talaj szintje alatt le van ásva egy kábel, a kutya nyakörvére pedig egy elektromos impulzusok kiadására alkalmas készülék van rögzítve. A kábel és a nyakörv közötti jelzési távolság beállítható, így ha kutyánk a meghatározott távolságot átlépve megközelíti a „határvonalat”, a készülék egy figyelmeztető hangjelzést, sípolást bocsát ki, majd a következő lépésnél pedig egy szintén előre beállított erősségű elektromos impulzussal „beszéli le” az ebet a kerítés további megközelítéséről. Ez egy nagyon hatékony eszköz, általában 2-3 alkalmas tapasztalatszerzés után a kutya nem is próbálkozik tovább a kerítések megközelítésével, és megszűnik a szökés. Az ilyen készülékek alkalmazása nem csak a kertet határoló kerítések áthágásáról szoktatja le a kutyát, hanem a kerteken belül egyéb területek is védhetők a rongálásától. Ilyenek pl. a virágágyások, homokozók, verandák stb.

Az eb-őrző rendszerek beszerzése és telepítése 100-200 ezer forintos kiadást jelenthet.

Előnyük, hogy csak a nyakörvet viselő kutyára jelent kellemetlenséget a föld alatt lefektetett kábel megközelítése, valamint az, hogy „láthatatlan”, nem csúfítja el e kertet. Hátrányuk a magasabb beszerzési költség, valamint a telepítéssel járó kerti munka (a kábeleket le kell ásni végig a kerítés mentén).

Olcsóbb, interneten is megrendelhető berendezések ára:

• Láthatatlan kerítés, eb-őr rendszer: 20-70 ezer forintig széles s skála

Ugyanilyen hatékony megoldás lehet a hagyományos villanypásztor telepítése a kerítések mentén, hasonló elven működik, mint az előbb említett eb-őrző, viszont néhány tízezer forintból már beszerezhető, és egyszerűbb is felszerelni (nem kell ásni). Hátránya, hogy nem csak a kutyának okozhat kellemtelen érzését a kerítéssel való kontaktus, hanem bárki számára, aki megérinti a villanypásztor huzalát.

• Biztonságos megoldás még a kennelben való tartás, habár itt jegyeznénk meg, hogy kennelben csak időszakosan szabad a kutyát tartani, amikor nem vagyunk otthon, vagy amikor vendégeink vannak, akikkel nem szeretnénk, ha kutyánk érintkezne. Az állandó kennelben tartás olyan, mintha egy börtöncellában tartanánk az ebet, és hosszú távon, főleg ha nincsen kellőképpen lemozgatva a kutya, frusztrációt, és ebből eredő viselkedési zavarokat okozhat (farok-kergetés, depresszió, állandó fel-alá futkosás stb.). Az ideális kennel 10-20 nm/eb, tetővel ellátott, szilárd alapú, benne a szél járására merőleges kutyaóllal felszerelt - közölték a Dr. Mérő állatorvosai.

Amennyiben szabadon kívánjuk tartani kutyánkat a kertben, de nincsen lehetőségünk költséges berendezésekbe invesztálni, akkor mindenképpen fontos, hogy olyan kerítésünk legyen, amelyen a kutya nem tud sem átmászni, sem pedig alatta lyukat fúrva kiszökni. A magasság nem akadály a legtöbb kutya számára, mert amint megtanul a kerítésen felmászni, szinte bármilyen magasságot át tud hágni, tehát nem az a fontos, hogy a kerítés magas legyen, hanem az, hogy olyan legyen, amelynek tetején a kutya nem tud megkapaszkodni. Erre az egyik lehetőség az, ha a kerítés felső része a kert belseje felé néző, döntött résszel van kiegészítve.

• Egy másik megoldás lehet, hogy a kert tetejére egy dróthuzalt feszítünk ki, amely egy nagyobb átmérőjű vízvezeték csőben van áthúzva. Ha kutyánk felmászik a tetejére és megpróbál megkapaszkodni a kerítés felső részén, akkor a cső a dróton elmozdul, és kutyánk visszahuppan a talajra. A fenti két megoldás nagyon hatékony és gazdaságos, mindössze pár ezer forintból biztosan megakadályozza a kutyák kerítésen való átmászását.
• A kutyák azonban nem csak a kerítsek tetején, hanem azok alatt is előszeretettel szökdösnek ki a kertből. Gyakoriak a kerítések alatt való lyukak, akár barlangok kiásása, ami külön élvezetet okoz a kisebb testű, ásásra hajlamos „remény rabjai” számára (tacskók, terrierek). Az ilyen ebeknél fontos, hogy a kerítés aljzata szilárd legyen, tehát le legyen betonozva, térkövezve vagy zúzott kővel vastagon körülövezve.

Nem érdemes szökés után megszidni...

Bármelyik a fenti módszerek közül jó megoldást jelent a kutyák szökdösésének megelőzésére, viszont a szökések utáni retorziók teljesen feleslegesek! A kutya nem fog tanulni abból, hogy amikor hazatér egy kisebb határon túli kalandozásból, akkor jól leszidjuk vagy megbüntetjük, hiszen ne feledjük: a kutyák a jelenben élnek, és csak az adott pillanatban történő akciókra való reakciókból tanulnak. Tehát, a szökések esetében is jobb megelőzni a bajt, mint utólag bosszankodni.

Ha már megszökött – jól jöhet egy nyomkövető GPS

Ezzel a kis eszközzel folyamatosan nyomon tudod követni a kutyánk mozgását a telefonunkon is, valamint figyelemmel tudjuk kísérni a napi aktivitását és akár be tudjuk állítani virtuális kerítést is, ami egy olyan funkció, hogy értesítést küld a mobilunkra, ha a kutya átlépi az általad kijelölt határt. Többféle gyártmány is létezik. A szakemberek szerint olyan eszköz érdemes venni, ami kicsi, könnyű és ellenáll az időjárásnak, valamint sokáig kitart az aksija.

Olcsóbb, interneten is megrendelhető berendezések ára:

• Kisállat GPS nyomkövető: 8000 - 36900 forint

(Forrás: https://www.hellovidek.hu/otthon/2023/01/17/errol-a-legtobb-kutyatarto-nem-tud-450-ezer-forint-a-birsag-renget-gazdit-erint )