Az extravertáltabb, megbízhatóbb és nyitottabb kutyák általában magasabb helyet foglalnak el a rangsorban, míg barátságosabb társaik alacsonyabb rangúak. A többkutyás háztartásokban jellemzően az idősebb kutyák a dominánsak – derül ki az ELTE Etológia Tanszék legújabb kutatásából.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a társállatként tartott kutyák otthoni hierarchia-viszonyait vizsgálták. Az eredmények alapján az extravertáltabb, megbízhatóbb és nyitottabb kutyák általában magasabb helyet foglalnak el a rangsorban, míg a barátságosság negatív összefüggést mutatott a dominancia pontszámmal. Ezt a pontszámot olyan, a gazda által megfigyelt viselkedések és interakciók alapján számolták ki, melyek összefüggésbe hozhatók a rangsorban elfoglalt hellyel.
Érdekes még emellett az életkor hatása. A kutatók a korábbi vizsgálataikhoz hasonló eredményre jutottak, miszerint az idősebb kutyák nagyobb eséllyel dominánsak. „Tudjuk, hogy a személyiség fokozatosan változhat az életkorral, ezért ellenőriztük, hogy eredményeink az életkortól függetlenül is megállják-e a helyüket. Azt találtuk, hogy a nyíltságra és nyitottságra az életkor negatívan hat, azaz pont fordított az összefüggés, mint ezen személyiségjegyek és a dominancia között. A barátságosság az életkorral és a dominancia pontszámmal azonos irányú összefüggésben állt" – mondta Vékony Kata, a cikk első szerzője. Vagyis:
az idősebb kutyák kevésbé barátságosak, a barátságos kutyák alacsonyabb rangúak.
A kutatók azt is megnézték, hogy a gazda véleménye a kutyái rangsorban elfoglalt helyéről mennyire egyezik meg a szociális viselkedések alapján számolt pontszámmal. Ehhez a kérdőívben a gazda véleményét kérdezték, miszerint az adott kutya a domináns-e. Azt találták, hogy szignifikáns korreláció van a gazda véleménye és az általunk számított pontszám között, azaz a gazdák viszonylag jól meg tudják figyelni a kutyáik közötti hierarchiát.
„Vizsgálatunk alátámasztotta azt a feltételezést, miszerint a kutya személyiségjegyei között nincs meghatározó szerepe egy különálló 'dominancia' tulajdonságnak. A kutyáknál a személyiségjegyek kialakításában számos nem versenyhelyzeten alapuló tulajdonság is részt vesz. Ugyanakkor az emberrel a családban együtt élő kutyák személyisége komplex kapcsolatban van a csoportban kialakuló hierarchiával és az egyes kutyák abban elfoglalt helyével. További vizsgálatokat érdemel annak kiderítése, hogy a személyiségjegyek és a rangsorban elfoglalt pozíció között milyen oksági kapcsolatok lehetnek” – mondta Pongrácz Péter, a kutatócsoport vezetője.
Az úgynevezett Canine Big Five személyiségjegyeket vizsgáló
kérdőíves kutatásban összesen 1082 kitöltést dolgoztak fel a kutatók. A részvétel egyetlen feltétele volt, hogy a családokban egynél több egyévesnél idősebb kutya éljen együtt. A kérdőív öt személyiségjegyet vizsgál, ezek a Nyíltság/Energikusság, Barátságosság/Kedvesség, Megbízhatóság, Neuroticizmus/Zaklatottság és a Nyitottság/Intelligencia. Ezek közül négy mutatott szignifikáns összefüggést a kutyák közötti interakciókból számolt ún. „dominancia pontszámmal”, ami az egyes kutyák otthoni rangsorban elfoglalt helyét jelzi.
A dominancia, rangsor, hierarchia fogalmak definíciója, illetve használata az utóbbi évtizedekben sokszor heves vitákat kavart nemcsak a kutyatartók és kiképzők, hanem a viselkedéskutatók körében is. E kifejezések természetesen leginkább az együtt élő kutyák csoportját kívülről megfigyelő ember számára fontosak – azaz amikor a látható jelenségből szeretnénk következtetni a folyamatot működtető hatásokra. Ugyanakkor az egyes kutyák közötti interakciók hajtóereje jóval egyszerűbb komponensekből áll: erőviszonyok, motiváció, illetve a korábbi tapasztalatokból történő tanulás. A kérdés tehát az, hogy van-e létjogosultsága az egyesek szerint pusztán a megfigyelő dolgát egyszerűsítő, de a tényleges történéseket feltáratlanul hagyó fogalmak használatának.
A helyzetet nehezíti, hogy a dominancia szó például mást jelent az etológiában, mást a humán-pszichológiában és szociológiában, és igazából kicsit mást a köznyelvben is. Míg emberek esetén a „dominancia” személyiségjegyként is felfogható, az etológiában kizárólag szociális kapcsolatok minőségjelzőjeként helyes a használata.
„A mi értelmezésünk szerint a dominancia nem tartozik az egyed személyiségjegyei közé, viszont az joggal feltételezhető, hogy a viselkedést nagyban befolyásoló személyiség a kutya-kutya interakciók lezajlására, kimenetelére, azaz a dominanciára is hatni fog. Tágabb értelemben pedig a csoport tagjainak személyiségjegyei, illetve az ezek közötti különbségek bizonyosan hatással vannak a páros interakciók által felépített rangsorra és az egyes kutyák ebben elfoglalt helyére. Jelen vizsgálatunkat ezekre a feltételezésekre alapoztuk” – mondta Vékony Kata.
A tanulmány az Applied Animal Behaviour Science folyóiratban jelent meg.
